Magyarország az EU csatlakozással egy nála sokkal erősebb szervezetnek, egy óriási, saját szabályok szerint működő, egységes piacnak lett a teljes jogú tagja, annak a költségcsökkentő és gazdaságot növelő hatásaival együtt. Ezen belül, mint tagállam jogosult lett ez EU tagállamokat megillető jogokra, védelmekre és támogatásokra is, megnyílt a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlása. A csatlakozással elérhetővé vált az EU pályázatok rendszere!

Aktuális pályázatok megtekinthetőek itt…

Honnan van pénz az EU pályázatokra?

Az EU pályázatok fő célja a közösségi politikák megvalósítása és az azon belül kitűzött szakmai célok jelentik. Ezen célok megvalósulását a tagországok jövedelmének bizonyos százalékából, vagyis tagállami hozzájárulásokból fedezik. Származik továbbá bevétel az EU-ba az unión kívülről behozott termékekből is importvám formájában, valamint az Uniós elvárásokat nem teljesítő cégeket terhelő büntetésekből, de ide folyik be az unió intézményeiben dolgozók jövedelemadója is. A tagországok a nemzeti jövedelemnek egy csekély részét kb. 0,7%-ot fizetnek az uniós költségvetésbe, ez a hozzájárulás jelenti az EU bevételének a fő részét, a másik fő bevételi forrás az adókból származik, ez a hozzájárulás kb.0,3%. Ezeket a bevételeket az EU a szegényebb államok vagy régiók felzárkóztatására fordítja, ezen belül fő cél a munkahelyteremtés, a gazdasági stabilitás, gazdasági növekedés fenntartása, a tagországok közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, valamint a vidékfejlesztés.

Az EU pályázatok forrásai

Előcsatlakozási alapok:

Az Európai Unió az előcsatlakozási alapokat azért hozta létre, hogy segítse a csatlakozásra felkészülni a társult országokat.

Három fő programot lehet elkülöníteni az előcsatlakozási alapokon belül:

Sapard Program: Mezőgazdaság, vidékfejlesztés támogatása

Phare Program: Intézményfejlesztési és jogharmonizációs feladatok támogatása.

ISPA Program: Közlekedés, környezetvédelem támogatása

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap:

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Az ERFA fejlesztési alap célja a fenntartható gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés, egyenlőtlenség csökkentése, infrastruktúrába való befektetések az alábbi területeken: információs társadalom; környezetvédelem; kockázat megelőzés; idegenforgalom; befektetések a kultúra területén; közlekedési beruházások; energiaügy; oktatási beruházások; beruházások az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén; a kkv-kon belül végzett beruházások közvetlen támogatása; kutatás és technológiafejlesztés

Európai Szociális Alap (ESZA): Az ESZA legfőbb célja, hogy segítse az embereket jobb, méltányosabb munkahelyet találni, segítse a munkavállalók alkalmazkodó képességét kialakítani, javítsa a foglalkoztatás körülményeit, szakképzések támogatása, egész életen át való tanulás támogatása, hátrányos helyzetűek munkához juttatása.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMGA): Az alap célja a mezőgazdaság támogatása, a vidéki közösségek megtartása, a kulturális örökség megőrzése.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Hope): A HOPE célja az uniós halászati szektor és a halászat fenntarthatóságának támogatása, a tengeri erőforrások felhasználásakor az egyensúly fenntartása, halászattól függő települések támogatása.

Nemzeti Fejlesztési Terv:

Az EU pályázatok rendszerében 7 éves ciklusok vannak. A jelenlegi 2014-2020-ig, míg az azt megelőző 2007-2013-ig tartott.

Az EU pályázatok első teljes költségvetési időszaka

Az első teljes költségvetési időszak, amiben Magyarország részt tudott venni, az 2007-2013-ig tartott. A tagállamok döntése szerint ez az összeg 862,363 milliárd euró, ami a EU nemzeti jövedelmének 1,045%-a.

Magyarország a megállapodások szerint ebből a hatalmas pénzösszegből, mint „szegényebb” tagország profitált, hiszen több pénz kapott vissza fejlesztésekre EU pályázatokon keresztül, mint amit befizetett az Uniós költségvetésbe. A Strukturális és Kohéziós Alapon keresztül 6000 milliárd Ft-ot, amíg Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapon keresztül 1000 milliárd Ft támogatásban részesültünk.

Azért, hogy ez a pénzösszeg felhasználható lett, ugyanúgy, ahogy a többi tagországnak el kellett készíteni a 7 évre szóló költségvetési tervet, ami az „Új Magyarország Fejlesztési Tervet” kapta. Ez a dokumentum tartalmazta a 7000 milliárd Ft-nak az elköltési szabályait.

Az Új Magyarország Terven belül az EU pályázatok stratégiai és fejlesztési céljait operatív programok tartalmazták, összesen 7 regionális és 15 operatív programot tartalmazott. Ezen a 15 operatív programon belül 2 évenkénti akcióterv került kidolgozásra, ami tartalmazta az adott szakterületek konkrét célját, beruházásokat, a beruházások forrásait. A program legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése, a gazdasági növekedés megalapozása.

Európa 2020

A hétéves költségvetési időszakban felhasználható EU pályázatok keretösszegről a tavalyi évben lezárultak a tárgyalások. A korábbi időszakhoz képest 4,5 százalékos csökkenés 2014-2020 között 908,4 milliárd eurót jelent. A regionális és kohéziós politika részére az egyes tagországok tekintetében az alábbi elosztásban válnak elérhetővé támogatások:

eu-pályázatok

EU pályázatok

Partnerségi Megállapodás

A magyarországi viszonyt tekintve a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb alapdokumentum a Partnerségi Megállapodás. Ebben a kötött formájú iratban szerepel mindaz a vállalás, amelyeket Magyarország vállalt az EU pályázatok támogatásaiért cserébe. A legapróbb részletekig kidolgozott kötelezettségek teljes összhangban vannak és megfelelnek az Európai Unió által a fenti időszakra vonatkozó irányelvekkel és fejlesztési célokkal. A szerződés aláírására 2014. szeptember 11-én került sor.

A Partnerségi Megállapodás egy Európai Bizottság által 2013 decemberében kiadott sablon alapján készült el.

Fejezetei az alábbiakat tartalmazzák:

    1. fejezet:

  • Magyarország jelenlegi helyzetének és szerepének bemutatása az EU belül, analízis

  • vidékfejlesztési Program előzetes értékelése, valamint operatív programok

  • a várható célok meghatározása

  • tematikus célok alapján meghatározott forrásallokáció

  • más programokhoz kapcsolódó, különböző bontásban szereplő forrásallokációk

  • horizontális célok

    1. fejezet:

  • a különböző programok összehangolása

  • a végrehajtás körülményei, különös tekintettel a Kohéziós és a Vidékfejlesztési Politikára

  • előzetes feltételek részletezése

  • adminisztratív terhek realizálása

    1. fejezet: a területi fejlesztések részletezése

    2. fejezet: EU Bizottsággal való kapcsolattartás, elszámolás folyamatának bemutatása

EU pályázatok elvárásai – Széchenyi 2020.

A 2014 évtől az EU pályázatok nem az elmaradott régiók felzárkóztatására helyezik a hangsúlyt, ellentétben a korábbi időszakkal. Minden tagállamnak, aki EU által nyújtott EU pályázatok támogatásaival élni kíván, az alábbi – EU által a tagállamokkal szemben megfogalmazott – 11 elvárásoknak kell megfelelnie, amely egyben az EU célkitűzéseit is jelenti:

 

1.

A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése.

2.

Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása.

3.

A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.

4.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.

5.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása.

6.

A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.

7.

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.

8.

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 

9.

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 

10.

Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.

11.

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

 

A Széchenyi 2020 első lépcsői – az első EU pályázatok hazánkban

Az EU pályázatok előkészületei véget értek, a korábban csak számokként kezelt adatok valósággá válnak, 2014 októberében megjelentek az első EU pályázatok kiírásai hazánkban, mintegy 116,5 milliárd forintos keretösszeggel, az alábbi területeken:

Gazdaságfejlesztési és Innovatív program ( GINOP):

  1. a munka világának szélső peremére szorult munkavállalók visszaillesztése (gyermekes nők munkavállalásának elősegítése, stb.)

  2. GINOP keretein belül: ifjúságsegítés, képzésekkel a munkavállalás elősegítése, elsősorban a 25 év alatti, szakképzettséggel nem rendelkező fiatalok esetében.

  3. GINOP: fiatalok vállalkozóvá válását segítő program: a kis- és középvállalkozások számának növelése.

  4. GINOP: a feldolgozó iparban működő kis-és középvállalkozások ipari kapacitásának növelése ( telephely bővítés, eszközbeszerzési pályázatok)

  5. GINOP: a végterméket előállító kis- és középvállalkozások külföldi piacokon való megjelenésének támogatása.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP):

  1. Szennyvíz elvezetés és- tisztítás szennyvízkezeléssel kapcsolatos pályázatok

  2. ivóvíz minőségének javítása érdekében biztosított támogatások

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP):

  1. az egészségügyi ágazatban dolgozók létszámhiányának csökkentése, valamint a jelenlegi munkavállalók szakképesítési hiányosságainak pótlása

  2. az óvoda és családi napközik fejlesztése a köznevelés érdekében.

Szakértői elemzések, pályázatíró cégek a fentiek tükrében gyakorlatilag biztosak abban, hogy az elkövetkezendő hét évben mindenki számára nyilvánvalóvá és érezhetővé válik az, hogy az EU csatlakozás több előnnyel, mint hátránnyal rendelkezik. Magyarország önerőből ilyen mértékben képtelen lenne ennyi idő alatt fejlődést produkálni. Az EU pályázatok által valóban egy érezhetően közeli, új jövőkép, egy biztosabb élet képe rajzolódik elénk.

Ináncsi Éva
Complex Cégcsoport